kedvesagnes
Egy kislány ült a szőnyegen, előtte kipakolva a kedvenc babájának, Zsuzsinak a ruhái. Jó sok volt, mindig újakat varratott a nagymamájával. Zsuzsi rengetegszer átöltözött egy nap. Kénytelen volt, a kislány folyton átöltöztette. Gondosan kiválasztotta az összeillő darabokat, ami nem passzolt, az szóba se jöhetett.
Értett a kislány a harmóniához, imádott gyönyörködni benne.
Aztán ez a kislány felnőtt. Elkapta őt is a mindennapok rohanó gépszíja. Már nem ért rá figyelni a ruhái összhangjára, talán már nem is mert. Megváltozott a teste, felugrottak a kilók, és egyértelművé vált számára: sosem lesz már Barbie-lány.
Nem meri előszedni az ősi tudását.
Most azzal vigasztalja magát: nem a külső számít, hanem a belső….
De nem lehet, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól???
kép: innen
